A káposztafélék fény-, víz- és tápanyagigényes növények. Fajtától függően (vöröskáposzta, kelkáposzta, bimbóskel) másodveteményként is termeszthetjük őket. A káposztaféléknél szigorúan tartsuk be a vetésforgót és ne vessük egymás után, csak 3-4 évente, így elkerülhetjük a gyökérgolyvásodást és más betegséget. A káposztafélék kétéves növények, vagyis az első évben hozzák a fogyasztható vegetativ részeiket (fejet, gumót, virágzatot) és csak a második évben a virágszárat és magtermést. Sokszor előfordul, hogy a szárazság vagy a túlzott csapadék, hosszan tartó fényhiány a karfiolnál, brokkolinál a vegetatív növekedést serkenti és nem képződik virágzat csak dús levélzet. Erre megoldás a korai, rövid tenyészidejű fajták termesztése tavasszal és ősszel.
Tipp: vethetjük helybe is a tárolásra szánt fejeskáposztát, karalábét május-júniusban, olyan zöldségek közé, melyek nyár elejéig kikerülnek az ágyásból (pl. saláta, retek). Az olyan karfiol fajtáknál, melyek nem jó öntakaró képességűek a fej megjelenésekor borítsuk be azt egy levéllel, hogy szép fehér maradjon. |